"ha tudásunk ily fogyatékos, mért viselkedünk mégis úgy, mintha mindent tudnánk, mikor valójában fogalmunk sincs semmiről? ennek két oka lehet. egyrészt a félelmünk, másrészt a lustaságunk."
"ijesztő belegondolni, h valójában sejtelmünk sincs arról, mit csinálunk v hova megyünk, és h intellektuális értelemben gyermekk módjára tapogatózunk a sötétben. jóval kellemesebb elringatni magunkat abban az illúzióban, h többet tudunk annál, amennyit valóban tudunk."
"illúzióban élünk, mert lusták vagyunk. ha ráébrednénk a keserű valóságra, h szőrnyen tudatlanok vagyunk, akkor ezt v el kellene fogadnunk, v legalábbis rá kellene hangolódnunk arra, h egy életen át keményen tanuljunk. de minthogy a legtöbben nem szeretik ostobának tudni magukat, még kevésbé komoly erőfeszítéseket tenni bármiért, kényelmesebb dolog abban a kellemes hitben élni, h eleget tudunk, mintsem tenni a tudásért vmt."
"általában minél inkább ráhangolódunk a valóságra, annál inkább sínen van az életünk. de csak akkor vagyunk képesek a realitás világában élni, ha van érzékünk a misztérium iránt"
"a lelkileg egészségeseket a misztériumok iránti erőteljes fogékonyság és mélységes kiváncsiság jellemzi. minden érdekli őket: a kvazárok, a lézer, a skizofrénia, az imátkozó sáskák és a csillagok. mindenre ráharapnak. az embrek többsége általában a teljes lelki egészség és a totális őrültség között helyezkedik el, és lelke mélyén ott szunnyad a misztérium iránti érzék."
"ahhoz, h a belső világunkat megismerhessük, felfedezőknek kell lennünk. s felfedezők csak akkor lehetünk, ha fogékonyság éll bennünk a misztérium iránt."
"a lelki utazás az igazság keresése éppúgy, ahogy a tudomány is az igazságot keresi. a fejlett szellemű embernek igazságkeresőnek kell lennie, ahogy a tudós is az, sőt talán még inkább. hiszen ahogy egyesek a misztérium elől a vallásba menekülnek, mások épp ily céllal a tudományban keresnek menedéket."
