"sokan úgy vélik, h az árnyék maga az ego. életünk olyan része, melynek mintha külön akarata lenne tőlünk függetlenül. ersze van, akit ez megnyugtat, hiszen így nem kell felelősséget vállalnia semmiért. de ringathatja-e valóban ebben a hitben magát az ember? ehhez tudnunk kell, hol van, és mi is ez az ego."
"az ember minidg külső okot feltételez. sohanem én vagyok a bajaim forrása és oka, hanem a sátán, vm külső dolog, valaki más, a negatív oldal, én mindig csak jót akarok..."
" a legnagyobb jó szándékkl tettem meg legnagyobb ballépéseimet. ráadásul zavart és görcsössé tett az, h minidg arra figyeljek, h mindnet jól csináljak, meg aztán olyan sem fordult elő soha, h mindnekiinek tessen, amit csinálok. és a legfontosabb felismerésem szintén ez idő tájt: amikor nekem vk jt akrt, azt valahogy minidg erőszakkal tette, mert valahogy az a nagy jóság nekem mindig ellenemre volt. én csak jót akarok neked! - mondják a szülők, barátok, kollégák, főnökök éa legképtelenebb dolgokat próbálják az emberre ráerőszakolni. már gyerekkoromban sem értettem, h a csudába akarhatna jót valaki, aki erőszakoskodik..? így hát döntöttem. elhatároztam, h én nemleszek jó. vagyis nem fogok szakadatlanul a jóra törekedni attól szorongva, h minden jó legyen, úgy, h közben észre sem veszem, ha vm rosszat teszek. úgy határoztam tehát, h bontakozó erkölcs normáimba vetett hittel arra fogok ügyelni, h ne tegyek rosszat, ne bántsak, h ne sértsek, v romboljak, h tisztán tartsam lalkiismeretemet, és talán így, kis szerencsével, ha felnövök, jó ember leszek... ma is eszerint élek. hiszem, h tetteinket alapvetően jó szándék vezérli, és ha figyelünk önmagunkra - és persze másokra -, h cselekedeteinket ne befolyásolja önzés, harag, irigység, lustaság v pusztán kényelem, van esélyünk arra, h ne cselekedjünk rosszat. én nem tartom számon a jó cselekedeteimet, nem is tudom igazán, h vannak e iylenek. de esténként, mikor számot vetek a mögöttem lévő nappal, önmagammal, szeretem tudni, h képes voltam-e ismét egy teljes napon án nem rosszat cselekedni...?"
"az önző ember kapni akar. adni pedig csak feltételekkel. ha nem kap, követel. és szorong. mert minidg lesz vm, amit nem kapott meg, ami miatt szenved, ami miatt dühös. ha kap is, nem örül neki, mert neki az jár. ő mindnet akar, azonnal. ha vm nem akarata szerint törénik, dühös és sértett lesz. és mindig magányos. és minidg gyanakvó és csalódott."
"nem kell túl aggódnni életünk dolgait, de nem árt a tudatosság. minden, ami körülöttünk történik, hatással van ránk, de nem mindegy, h mit veszünk észre ezekből, mi az, amire felfigyelünk."
"nem beszélhetünk tudatosságról, amíg fel nem ismerjük, h nem vagyunk tudatosak."
"a legfontosabb dolog, önmagunk megfigyelése és megismerése. az ego megismerése megóv az önzéstől, az árnyék megismerése megvéd a szellemi sötétségtől, az önismeret, a tudatosság pedig megóv a csalódástól."
"nem az a kérdés, h milyen világban élsz, hanem az, h milyen világ él benned?!"
